Megint fenn..semmit nem alszok. Ezt meddig lehet csinálni? Itt vagyok és írok mert muszáj. Nincs kinek elmondani, csak leírni ismeretleneknek. Hiányzik. Minden hiányzik vele kapcsolatban. Ő az egyetlen ember az életemben aki mindent tud rólam..olyan dolgokat is, amiket nagyon nehezen dolgozok fel. Nem tudom mi van vele, ilyen számomra hosszú idő még talán nem is telt el, hogy nem keresett..Miért pont velem történik mindez? Egyre távolibbnak érzem és lassan olyan az egész mintha végleg elveszíteném. Az utóbbi időben már furcsán viselkedett és hiába kapálózok ez olyan mint valami elcseszett süllyedő homok. Miért vagyok ilyen kis butus? Hiányzik, hogy átöleljen és azt mondja, hogy minden rendben lesz. Hogy itt lesz mellettem. Ezt senki nem érti. Vannak dolgok amiket csak vele beszélhettem meg...senki nem értette még meg a munkám iránt érzett szenvedélyem csak Ő..és akkor ez csak egy dolog. Mindig meghallgatott, mindig felhívott. És ez szinte hetek alatt lassan köddé vált..és itt maradtam...mintha kitéptek volna a szívemből egy hatalmas darabot. Megbíztam benne..szinte csak benne bíztam meg. Miért nincs itt? Olyan távol van. Annyira féltettem mindentől..és mindig..úgy érzem sokszor ha valami történne vele én nem is tudom...olyan kis önfejű és érzékeny..vigyázni kell rá. Olyan kis buta vagyok...olyan dolgok tettek boldoggá, mint amikor megláttam, hogy ő hív, az első sms..vagy az amikor átölelt...ilyen apróságok mégis úgy éreztem, hogy jöhet bármi, erős vagyok és szembe nézek vele...de most itt vagyok egyedül..nincs itt, hogy átöleljen...és gyenge vagyok. Az életem részévé vált az első pillanattól fogva, hogy megláttam. Amikor megismertem, azt hittem, hogy lesz valami ami miatt azt mondom, hogy nem kell..de nem így lett. A munkához való hozzáállása, a nézetei dolgokról, egyes szituációkban való viselkedése...mindezekben voltak olyan dolgok amikkel egyszerűen lenyűgözött, felnéztem rá..és büszke voltam arra, hogy ismerhetem. Erőt adott...olyan sok mindenben...Gondolhat bárki bármit, nekem ő áll a piedesztán...bárkivel vitába szálltam ha úgy éreztem, hogy nem tisztelik eléggé..még a saját főnökömmel is..magasból szartam a pletykákra, ott volt nekem és ez mindennél fontosabb volt. Boldog voltam...és most? Tessék itt vagyok most...egy szárnyaszegett kismadár...
Your arms are my castle, your heart is my sky.
They wipe away tears that I cry.The good and the bad times, we've been through them all.You make me rise when I fall.
|
